Főtámogatónk

Ápolási díj

Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.

Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe:

  1. állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása ,
  2. a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása ,
  3. a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén.

Kik jogosultak az ápolási díjra?

Ápolási díjra a jegyes kivételével a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozók jogosultak lehetnek. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni

  1. a házastársat;
  2. az egyeneságbeli rokont;
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
  4. az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
  5. a testvért;
  6. az élettársat;
  7. az egyeneságbeli rokon házastársát;
  8. a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamin
  9. a testvér házastársát .

Az 1. pontban megjelölt esetben az ápolási díj igénybevételének további feltétele, hogy a hozzátartozó állandó és tartós felügyeletre szoruló

  • súlyosan fogyatékos vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti személyt gondozzon ápoljon.

A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak,

  • akinek a látóképessége tekintetében a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik; vagy
  • aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
  • a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
  • értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű;
  • aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető;
  • a helyváltoztatása tekintetében mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli; vagy
  • az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. Az ápolás vagy a gondozás szükségességét, valamint azt, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, ill. a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, ill. a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján, a háziorvos állapítja meg.

A 2. pontban megjelölt esetben “fokozott ápolást” igénylőnek számít az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakáson belül segélyeszközök igénybevételével sem közlekedni feltéve, ha a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A települési önkormányzat jegyzője döntéséhez beszerzi az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét.

A 3. pontban említett esetben ezen felül a települési önkormányzatok rendeletükben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselő-testületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél – azaz 28.500 forintnál – egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál, azaz 42. 750 forintnál, nem lehet alacsonyabb.

Ki nem jogosult az ápolási díjra?

A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy

  • két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
  • óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
  • közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
  • rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak,
  • szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
  • keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe),
  • a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. .

A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha:

  • a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg;
  • az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;
  • az óvoda, a közoktatási illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?

  • Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyet az önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján lehet beszerezni. .

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

  1. A háziorvos által kiállított igazolást, és szakvéleményt (erre is rendszeresített formanyomtatványt ír elő a jogszabály, de ezt nem a kérelmezőnek kell a háziorvos részére átadni, hanem a háziorvosnak kell beszereznie),

2. Az intézmény vezetője által kiállított igazolást arról, hogy
3.

  • A közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
  • Az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
  • Az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. Erre az igazolásra is formanyomtatvány van rendszeresítve, amellyel az intézmény vezetője rendelkezik.
  • Az önkormányzat rendeletében foglalt egyéb igazolásokat, iratokat abban az esetben, ha az ápolási díjat a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása miatt igénylik. .
  • A kérelmet az ápolt személynek is alá kell írnia. Abban az esetben, ha az aláírásra az ápolt személy nem képes vagy nem hajlandó, az ügyben eljáró szerv ennek okát megvizsgálja és a vizsgálat eredményétől függően dönt a kérelemről. .
  • A kérelmet a beadástól számított 30 napon belül kell elbírálni, kivéve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személyre vonatkozó kérelmet, mert ebben az esetben a döntésre nyitva álló idő 60 nap. Ennek az az oka, hogy az eljáró hatóságnak be kell szereznie az ápolt személy lakóhelye szerinti szociális módszertani intézmény vezetőjének szakvéleményét, és ez hosszabb időt igényel. .

Mennyi az ápolási díj összege?

  1. Az állandó és tartós gondozásra szoruló tartósan beteg 18 év alatti vagy súlyosan beteg ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a (28.500 forint).
  2. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-a (37.050 forint).
  3. A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a (22.768 Ft).

Amennyiben az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül, a fent megjelölt ápolási díj összegének és a más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözetét kell megállapítani ápolási díj címén, mely minimum 1.000 forint összegű lehet még akkor is, ha a különbözet kevesebb lenne.

Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék, és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie.

Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?

Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat jegyzője kétévente legalább egyszer felülvizsgálja

A már ápolási díjban részesülő személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha

  1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
  2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ha pl. az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről);
  3. az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni);
  4. az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy jogának gyakorlásával felhagyott, vagyvalamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül)
  5. valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be (például rendszeres pénzbeli ellátásban részesül)
  6. Az ápolást végző személy a házi gondozószolgálattól segítséget kérhet, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. A segítségnyújtás csak átmeneti jellegű lehet, és egybefüggően legfeljebb egy hónapig tarthat.